A mai nappal kezdve öt napon keresztül folytatjuk az ádventi időszak első hetében elkezdett elmélkedésünket, melyben a szentmise második, s egyben utolsó nagy részével fogunk foglalkozni, melynek neve az áldozat liturgiája.
Áldozat, mivel tudjuk, hogy minden egyes szentmisében Jézus Krisztus keresztáldozata, saját maga feláldozása válik jelenvalóvá. Tehát nem valami ismétlésről van itt szó, hanem Krisztus egyetlen áldozatának jelenvalóvá tételéről.
Már az ókeresztény egyházban is hasonlóan kezdődött az áldozati része a szentmisének, mint ma, itt nálunk is: Az áldozati adományok behozatalával a rövid menetben. Ez az esemény, mikor a hívek hozzátok ide az áldozati adományt és az oltár elé (ami tudjuk, a szentmisében Krisztust jelképezi) járulnak, arra emlékeztet, mikor 2000 éve a zsidók járultak Krisztus elé virágvasárnap, hogy ünnepeljék őt.
Mi is (pontosabban a ministránsok a mi nevünkben) kenyeret és bort hozunk az oltárra, hogy ez váljon Krisztus testévé és vérévé. Alatta az éneknek pedig a szív örömét akarja kimutatni, amellyel az ajándékokat hozzuk az oltárra. Ezalatt a cselekmény alatt az első századokban még nem volt ének, csak Szent Ágoston vezette ezt be az 5. században kiindulva Szent Pál szavaiból: „A jókedvű, énekes adakozót az Isten szereti”./2Kor 9,7b/ Ezen a helyen kell Istennek felajánlanunk Istennek minden gondunkat, bánatunkat, szenvedésünket, de ugyanúgy örömünket, derűnket,
Ha ez mind kicsit száraznak tűnik, hallgassunk bele kicsit a már említett misztikus asszony, Catalina Rivas látomásába, melyet egy szentmise alkalmával élt át. Talán ennek hallatán mi is kicsit máshogyan éljük majd át ezt a legszentebb áldozatot:
„Felajánláskor így imádkozz: Uram, felajánlom magamat olyannak, amilyen vagyok. Mindenemet a te kezedbe helyezek. Mindenható, örök Isten, Szent Fiad szenvedése érdemeiért változtass át engem! Könyörgök hozzád a családomért, minden emberért, aki nekem rosszat akar, s azokért is, akik az imáimba ajánlották magukat.
Ekkor – folytatja a misztikus asszony – valamilyen furcsa alakok álltak fel a padokból – akiket addig nem láttam. Úgy nézett ki, hogy minden templomban lévő ember közvetlen szomszédságából egy másik személy kelt fel, s így a templom megtelt sok gyönyörű fiatal emberrel. Fehér ruhába voltak öltözve. Mind az oltár felé indultak meg. Ekkor az Isten anyja ezt mondta: Nézd, ezek az alakok azoknak az embereknek az őrzőangyalaik, akik a templomban vannak. A te őrangyalod a te ajándékaidat és kéréseidet viszi az Úr oltára elé. Egy részük egy-egy arany tálat vitt, amiben valami gyönyörű, tiszta arany fénnyel csillogott. A legszentebb Szűz ekkor azt mondta: „Ezek azoknak az embereknek az angyalai, akik sok szándékra ajánlják fel ezt a szentmisét. Azoknak, akik tudják, érzik a szentmise végtelen értékét. Nekik van mit adniuk az Úrnak. Ajánld fel te is ebben a pillanatban saját magadat. /.../ Ajánld fel nekem a fájdalmadat, a reményedet, a bánatodat, az örömödet és a kéréseidet. Emlékezz arra, hogy a szentmisének végtelen értéke van! Légy ezért bőkezű az adakozásban és a kérésben“.
Az első fehér ruhás angyalok után jöttek azok, akiknek üres volt a kezük. Az Isten anyja ekkor azt mondta: Ők azoknak az embereknek az őrangyalaik, akik soha semmit nem ajánlanak fel. Nem érdekli őket a szentmise, és nincs ajándékuk, amit az oltár elé szeretnének tenni. A menet végén voltak azok az angyalok, akik szomorúságukban a földet nézték, s kezüket imára összekulcsolva tartották. Mária folytatta: Ők azoknak az embereknek az őrangyalaik, akik csak kötelességből jöttek el, bármilyen vágy nélkül részt venni a szentmisén. Az angyalaik szomorúak, mivel saját imáikon kívül nem tudnak mit az oltárra tenni. Ne keserítsd el saját angyalodat. Kérj sokat – ne csak magadnak, hanem mindenkinek. Emlékezz, hogy az Istennek az a legkedvesebb áldozat, ha teljesen felajánlod magadat, hogy az Úr Szent Fia érdemeiért átalakíthasson téged. S hogy mit ajánlhatsz fel magadért? A saját bűneidet.”
Látjuk, hogy egy-egy szentmisén való részvétellel mennyi kegyelmet nyerhetünk, de ugyanúgy mennyi kegyelmet veszíthetünk el. Ma mi mit ajánlottunk fel?
