Visszaemlékezés a Misszió2012-re

2012. július 1-jén délután fiatal missziósok érkeztek községünkbe Michael Duffy atya L.C. és Bartha Péter testvér L.C. vezetésével. „Munka misszió”-ként volt meghirdetve és megszervezve ez az esemény, ami annyit jelent, hogy a 13 fiatal és vezetőik dolgozni, segíteni jöttek közénk: fizikai munkával, s persze lelki tevékenységgel támogatták egyházközségünket.

Ahogy megérkeztek, s befogadták őket a helybéli családok, közös imádság után a már szépen előkészített (köszönet) focipályára mentünk, ahol a szintén helybéli ministránsokkal, fiatalokkal fociztak egy kicsit (nagyot).

A mérkőzés után mind átmentünk a plébánia udvarra, ahol már elő volt készítve a finom gulyás vacsora (köszönet), s meg volt készítve a kivetítő a foci EB döntő végigizgulásához.

Másnap (mint minden reggel) közös imával kezdtük a napot a templomba, amelyre néhányan a varbóiak közül is eljöttek, s együtt imádkoztak velünk (sajnos ott kép nem készült – mindig túl álmos voltam). Utána elkezdődött a munka: néhányan az őket elszállásoló családoknál segítkeztek, mások a plébánia körül kezdték festeni a kerítést, ismét mások a plébánia udvar beomlott és betemetett pincéjét kezdték rendbe tenni.

Ebéd előtt még elimádkoztuk a rózsafüzért, majd a missziósok (akik egyébként 14 és 20 év közötti fiatalok voltak Budapestről) az őket elszállásoló családokhoz mentek vissza – ahogy utána mesélték – finom és finomabb ebédre.

Délután kettő órakor naponta játékos angol órát tartottak Mike atyák, valamint a missziósok, akik a Krisztus Légiója által fönntartott Szent Benedek Óvoda,Általános Iskola és Két Tanítási Nyelvű Gimnázium létesítményben tanulnak (vagy tanultak).

Később, mikor már kb. maximum 35 fokra „lehűlt” a levegő, folytatták a már említett munkát – legfőképp a plébánia udvarán.

Esténként hat órakor voltak a szentmisék – Varbón, Kovácsiban, Nagykérben, melyeken egy-egy fiatal tanúságot tett a hívek előtt hitéről – buzdítva őket is hitük mindenkori megvallására és megélésre.

Minden este hét órakor volt a várva várt foci a helybeliekkel. Foci után pedig a tábortüzes (ha idő is engedte) közös vacsora, esti imával.

Rendhagyó volt a szerdai nap, mikor igazi missziót tartottak: házról házra járták Kovácsi és Kiskér falvakat – beszélgetésre és imádkozásra invitálva a lakosokat. Csütörtök délután pedig a munka helyett egy kis ipolyi megmártózkodás volt a program.

Örülnék, ha nem csak én írnék a misszióról, hanem bárki, aki olvassa ezt a blogot – megjegyzésként (ide a bejegyzés alá) leírná a saját tapasztalatait, élményeit a misszióval kapcsolatban. Legyen az résztvevő, „külső” szemlélő, bárki. Előre is köszönöm!

Isten fizesse meg Mike atyának, Péter testvérnek, az összes missziósnak,  minden őket befogadónak és jótevőnek szeretetét.

A többi képet és bejegyzést ide kattintva 

olvashatod és nézheted meg.

Mindent Isten Nagyobb Dicsőségére!