2012. január 30., hétfő

Természetes? /Mk 5,1-20/

Egy teljesen reménytelen eset megoldását hallottuk a mai evangéliumban – Jézus egy légió gonosz lelket űzött ki egy emberből. Abból, akin már senki sem tudott segíteni. De ha ismertük, ha nem ezt a történetet, már talán előre tudtuk, mi lesz a vége: Jézus úgyis meggyógyítja a beteget, megold bármilyen problémát. Szinte automatikusnak, természetesnek vesszük. Azonban ha velünk, nálunk van baj, betegség, probléma… kevésbé vesszük a sikert természetesnek.
A mi életünkben, vagy Istennel való kapcsolatunkban is lehet olyan megoldhatatlannak látszó helyzet, vagy valamilyen bűnös állapot, amibe belekerültünk, de amiből nem tudunk kiszabadulni. Vagy, hogy mindig ugyanabba a hibába esünk, vagy lusták vagyunk, vagy érzéki vágyak tartanak fogva, vagy újabb és újabb szerencsétlenségek találnak ránk…
Az evangéliumokkal nem csak emlékezünk egy-egy régi gyógyulásra, hanem erőt és biztatást kell, hogy merítsünk a mindennapi életünkbe. Ezek az események ugyanis mintául szolgálnak arra, hogy Isten hogyan bánik népével. Akkor is, ma is.