2012. február 27., hétfő

„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.“ /Mt 25,31-46/

Az utolsó ítélet leírásában Jézus felfed egy dolgot, egy tényt, amely egyszerre lehet ajándék és egyben felelősség. „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek“. Bármit teszünk-, vagy nem teszünk meg másokért, azt neki tesszük-, vagy nem tesszük. Talán már mi is valamikor elgondolkoztunk azon, vajon milyen lenne beszélgetni Jézussal, vendégül látni Őt a házunkban vagy mellette lenni a szenvedés idején.
Ha szemtől szembe, mint hozzánk hasonló Istenembert nem is láthatjuk, azonban iránta való szeretetünket mindig és mindenhol, bárkin keresztül megmutathatjuk.
De mivel részünk van ebben a lehetőségben, felelősek is vagyunk azért, hogy hogyan cselekszünk. Óriási ajándék, de legalább akkora felelősség: felebarátainkból mindig Jézus néz ránk: hogyan viselkedünk vele szemben?
R.C. elmélkedés nyomán

Farsangi hógolyózás

Egy hete vasárnap unokaöcséim elhívták egyházközségünk gyermekeit egy kis farsangi hógolyózásra - nagyon jó volt a hangulat, jól szórakoztak. Erről az akcióról közlök pár képet: