Christopher Plummer és Octavia Spencer– ez a két színész kapta az idei Oscar-díjat, a világ legrangosabb filmművészeti díját a legjobb mellékszereplő kategóriában.
Ha elolvassuk az evangéliumokat és levetítjük a fejünkben őket, mint egy filmet, mai szentünk, Szent József biztos, hogy nem lesz benne főszereplő. A mai evangélium jóformán az egész, amit megtalálhatunk Szent Józsefről a Szentírásban. Elmondhatjuk tehát, hogy az üdvtörténelemben Szent József csak egy lényegtelen, egyáltalán nem fontos mellékszereplő volt?
Hallottuk az evangéliumban, hogy „igaz, igazságos” ember volt. És ez a tény, ez a konstatálás egyáltalán nem mellékes, sőt, nagyon fontos. Mert igaznak lenni – nagyon nagy dolog, hihetetlenül nehéz dolog! Az igazságosság azt jelenti: megadni mindenkinek azt, ami jár. Így Szűz Mária-, a legtökéletesebb asszony-, és Jézus Krisztus-, maga az Isten mellett élni, és megadni nekik mindent, ami jár – tehát mindent, biztos, hogy nem is volt annyira könnyű…és nem is volt annyira mellékes feladat. Nekik meg kellett adni a legnagyobb szeretetet, legnagyobb törődést, gondoskodást, Jézusnak a legjobb nevelést, Máriának a legjobb együttélését, megteremteni számukra a legjobb körülményeket az élethez. És biztos, hogy ez nem volt egyszerű dolog.
Láthatjuk tehát, kedves testvéreim, hogy ez a feladat, ez a szerep nem volt mellékes, nem volt annyira egyszerű és főleg nem szükségtelen. Pontosan ellenkezőleg. Szent József nem kapta meg a főszerepet az üdvtörténetben, de a saját szerepét tökéletesen elvégezte, betöltötte.
Talán rólunk sem tudnak az emberek semmit. Nem látják, nem értékelik a munkánkat, imáinkat, igyekezetünket… gyakran még észre sem vesznek, észre sem veszik, hogy létezünk. Gyakran csak ilyen mellékszerepeket játszunk. Ami vigasztalhat, sőt, nagyszerűen buzdíthat minket az az, hogy Szent Józsefhez hasonlíthatunk. Ahhoz, aki ennek a nem mellékes „mellékszerepnek” köszönhetően mára az egész Egyház védőszentje lett.
Az Isten mindenkit egy különleges feladattal, szereppel bízott meg. A mi feladatunk és Isten irénti szeretetünk kifejezése az, hogy nem a „főszerepre“ vágyódunk, arra, amit talán valaki más „játszik“, hanem a mi kis, de annál fontosabb feladatainkat hűségesen és igazságosan elvégezzük. Kérjük ezért ma a legjobb „mellékszereplő“ szentet, hogy mi is mindannyian díjat nyerhessünk. Nem Oscar-díjat, de a legnemesebb és legnagyobb díjat, amelyet életszentségnek hívnak.
