A mai
napon Szent Barnabásra emlékezünk, aki ugyan nem tartozott a tizenkét apostol
közé, de egyike volt azoknak, akik tevékenyen részt vettek a fiatal Egyház
életében, vagy ahogyan XVI. Benedek pápánk fogalmaz, ő is „a keresztény kezdetek egyik főszereplője“ volt. Ezért kapta a megtiszteltető
apostol nevet.
Szent
Pállal, a nemzetek apostolával működött együtt az ő missziós útjain. Gyönyörű
képet fest az ő együttműködésük az egyház kezdetéről: A legnagyobbak, a 12
apostol és Szent Pál nem akarnak mindent
egyedül csinálni mondván, „ehhez én értek a legjobban“, hanem számos különböző társsal működnek együtt (XVI.
Benedek).
Mi sok
dologban talán így gondolkozunk: „ezt inkább én csinálom, mert ehhez én értek a legjobban,
ezt én tudom...“ Szent Pál és Szent Barnabás ma arra adnak példát, hogy ha
nyitottak vagyunk egymás iránt az együttműködésre, ebből az önzetlen
együttműködésből csodálatos dolgok születhetnek. Lehet, mi talán jobban
csinálnánk, de higgyük el, Isten azon a másikon keresztül is tud annyit tenni,
mint rajtam keresztül. Gondoljuk át újra Szent Pál szavait: „Mind Jézus szolgái vagyunk, mindenki a maga
módján, mert a növekedést Isten adja”.
