Mai szentünk, Aranyszájú Szent János az „aranyszájú“ melléknevet kiváló
szónoklatai, igehirdetései, prédikációi miatt érdemelte ki Egyházunkban. Aki
beleolvas műveibe, azonnal felfigyelhet szavának gyönyörűségére, lelkének
mélységére, s egyben kijelentéseinek alázatosságára.
S ő maga mondja egyik ránk maradt imádságában: „Ó, Jézus, te mindenkinek egyforma nagylelkűséggel felajánlod szavadat
és tanításodat... Ahogy a magvető nem tesz különbséget a földre vonatkozóan, hanem egyszerűen mindenütt vet, éppúgy
te is egyformán intézed tanításod a gazdaghoz, a szegényhez, a
bölcshöz, a tudatlanhoz, a buzgóhoz, a lustához, a bátorhoz és a
gonoszhoz. Megkülönböztetés nélkül beszélsz mindenkihez. Add, Uram, hogy
tanításodat figyelemmel hallgassam és állandóan eszemben tartsam, s
erővel és bátran megvalósítsam.”
Ha
keresztény vagyok, minden nap az a legfőbb kötelességem, hogy Istenünk
tanítását figyelemmel hallgassam és
állandóan eszemben tartsam, s erővel és bátran megvalósítsam. Minden
más csak ez után jön. Tanuljunk mai szentünktől, hogy megtanuljuk, az életben mi
az első és legfontosabb.
