Jól
tudjuk, hogy nekünk, keresztényeknek, nekünk, akik templomba járó, hívő
katolikusok vagyunk, nem csak az imádságban kell jóknak lennünk, nem csak
imádkoznunk kell jól, hanem az imádságon kívül is, a mindennapi életben, is úgy
kell élnünk, ahogy ez Istennek tetszik. S éppen ma hallottuk a szent
evangéliumban egy nagyon fontos dologról, hozzáállásról.
Nagy
mértékkel kell mérnünk. Azaz a lehető legjobbat kell adnunk magunkból, a
legjobbat kihozni magunkból, a legtöbbet, amit megtehetünk. Ha kérnek tőlünk
valamit, akkor azt a lehető legjobban kell elvégeznünk.
Ha
felebarátom valamire megkér – akkor bele kell adnom mindent, ami tőlem kitelik.
Ha otthon kér meg a férjem, feleségem, szülőm valami szívességre, akkor is
megtenni a lehető legtöbbet. Sőt, még többet is annál, mint amennyire
megkértek. Vagy hasonlóan a munkahelyen tenni valamit, valami kicsivel többet,
mint amit muszáj. Mert amilyen mértékkel mi mérünk, Isten is olyan mértékkel
mér majd nekünk is.
Ez
is a szentté válás egyik alapelve. Mai nagy szentünkhöz, Bosco Szent Jánoshoz
hasonlóan ne csak hallgassuk a Szentírás szavait, hanem úgy, mint ő, azt meg is
tartsuk. Mert amilyen mértékkel mérünk,
olyan mértékkel mérnek majd nekünk is.“
