2013. december 26., csütörtök

A válasz - Szent István első vértanú

Nagyobb egyházi ünnepeinket nem a véletlennek köszönhetően tartjuk akkor, amikor tartjuk. Ez a mai ünnep sem véletlenül került karácsony másnapjára. Urunk születésekor arról elmélkedtünk, hogy milyen hatalmas dolgot tett Isten azzal, hogy megalázta megát, s értünk emberekért ember lett. Már az ő születése is a mindent odaadó, még az életet is feláldozó szeretetről szól.
Ma pedig Szent Istvánt, a kereszténység első vértanúját ünnepeljük. Ezzel pedig gyönyörűen példázza és tanítja Egyházunk, hogy hogyan is kell válaszolnia az embernek Isten szeretetére. Mivel Isten mindent odaadott értünk - beleértve életét is, így az ekkora szeretetre mi sem válaszolhatunk kisebb szeretettel, kisebb odaadással. Képesnek kell lennie az embernek szintén mindenét odaadni az Istennek. És képes is rá - mutatja Szent István, az első vértanú példája. Igaz, nem a saját erejéből, hogy ezzel senki se dicsekedhessen, hanem Isten erejéből és kegyelméből, ahogy a szentleckében hallottuk: "István kegyelemmel és erővel eltelve" állt ellenségei elé.

Ezekben a napokban ne csak csodáljuk Istenünk végtelen szeretetét, ne csak álmélkodjunk, de válaszoljunk is rá.