2014. július 20., vasárnap

Évközi idő tizenhatodik vasárnapja

Sokat tanulhatunk, és szinte mindent megérthetünk a mai evangéliumból. Magyarázd meg nekünk a példabeszédet – kérték meg Jézust az apostolok, miután hazamentek. Gyönyörűen tanúskodnak ezek a szavak arról, hogy az apostolok mennyire komolyan vették Jézus szavait, s hogy nem csak akkor gondoltak rájuk, mikor azokat hallgatták, hanem még otthon is – igyekeztek minél jobban megérteni és megvalósítani azokat.
Minden bizonnyal velünk is megesett már, hogy nem teljesen értettük, sőt, talán az is, hogy egyáltalán nem értettük, miről is szólt, mi volt a lényege az evangéliumnak, vagy valamely másik szentírási szakasznak a vasárnapi szentmisén. Persze az is lehet, hogy ez teljesen hidegen hagyott, nem is érdekelt. Meghallgattuk – szép volt, jó volt, ennyi. A vasárnapi homíliák azonban többek között arra szolgálnak, hogy megmagyarázzák a homályos részeket. De ma maga az Isten magyarázza meg az ő saját szavait.
Ahogy hallottuk az evangélium második felében: arról beszélt, hogy akár jók, akár bűnösök vagyunk, ő, az Isten élni hagy minket a földön. Sőt, nem csak hogy hagy, hanem táplál, éltet minket. Isten, a mi mennyei Atyánk – ahogyan egy más helyen tanítja Urunk – „fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is”. Nem csak hogy nem pusztítja el a gonoszokat, nem csak hogy megtűri, de “fölkelti rájuk napját”, azaz táplálja, élteti… Nem igazságtalanság? – kérdezhetik az igazak. Mily végtelen jóság – sóhajtoznak a bűnösök.
Kívülről teljes egészében senki nem látja, mi van, mi játszódik le bennünk. Mennyire tiszta és Istenhez méltó az életünk. Kívülről nem látszik, igazak, vagy gonoszak vagyunk. Isten azonban irgalmas. De a végső ítéletkor, mely lehet fél perc, de ugyanúgy ezer év múlva, igazságos lesz – a jókat megjutalmazza, a gonoszokat örök kárhozattal bünteti. Akkor „az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak pedig mint a nap, ragyogni fognak Atyjuk országában.

A mai evangéliumi tanítás valóban annyira világos, hogy csak az nem érti azt meg, aki nem akarja, aki mindezek ellenére is megkeményíti szívét. Mert ennél egyértelműbben még talán sosem beszélt hozzánk az Isten. Valóban, akinek van füle, hallja meg!

Miserend és hirdetések - Évközi 16. vasárnap