2015. szeptember 29., kedd

Szent főangyalok

A tegnapi evangéliumban az apostolok arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük. Ma pedig a – mondhatjuk így – legnagyobb angyalokat, az ún. főangyalokat ünnepeljük: Szent Mihályt, Szent Gábort és Szent Rafaelt. De miben rejlik az ő nagyságuk?
Szent Gábor volt az az angyal, akit Isten Máriához küldött – hogy üzenetet adjon át neki. Leegyszerűsítve így is mondhatjuk: Szent Gábor futár volt, Isten futára. Szent Mihály, mint arról a mai szentlecke szólt, megküzdött a bukott angyallal, Luciferrel. Ő tehát katona volt, Isten katonája. Szent Rafaelt pedig az ószövetségi időben küldte el Isten, hogy Tóbitnak legyen a segítségére. Tehát ő is parancsot teljesítette – Isten parancsát. Ezt a három angyalt nevezzük és tiszteljük a legnagyobbnak az összes angyal közül. De nem azért, mert esetleg uralkodnának a többi angyal fölött, vagy bármilyen más kiváltságban részesülnénk a mennyben. Éppen ellenkezőleg: ők azok, akik a legtöbbet szolgálnak, akik a legtökéletesebben engedelmeskednek Istennek – és ettől tekintjük őket nagyoknak.
Az igazi nagyság, az igazi szentség nem a kiváltságokban vagy a kitüntetésekben rejlik. Sokkal inkább a minél alázatosabb, minél önzetlenebb szolgálatban. Így szolgáljuk egymást, családunkat, Egyházunkat, s rajtuk keresztül magát az Istent. Ma ezt tanuljuk meg a szent főangyaloktól.