2016. január 12., kedd

Csodák nélkül is /Mk 1,21-28/

Hallottuk, hogy Jézus az egyik szombaton bement a zsinagógába és ott tanított. S talán többen el-elgondolkodtunk már azon, hogy milyen jó lehetett akkor és ott élni, ahol Jézus élt, járt, tanított és csodákat tett. Hogy talán ott és akkor könnyebb lehetett hinni Jézusnak és könnyebb volt bízni benne. De hogy ez mennyire nem így van, azt az a rengeteg ember bizonyítja, aki közvetlen kapcsolatban volt Jézussal – látta őt, hallotta, s mégsem hitt benne.
Bármilyen jézusi csodát látnánk most itt, az nem adna nekünk hitet. Mert a csoda szinte sosem ad hitet, csupán megerősíti azt. Aki nem hisz, az láthat bármilyen csodát, mindig kételkedni fog. Éppen ezért sokkal inkább azt kérjük Istenünktől, hogy – bár csodák nélkül is, de – mi itt és most tudjunk hinni és bízni benne.