2016. május 15., vasárnap

Pünkösdvasárnap

Pünkösdöt ünneplünk, a Szentlélek kiáradásának nagy napját. De már a szentmise elején mondott imákból észrevehettük, hogy ez a mai ünnep nem csak egyfajta emlékezés, nem csak egy kétezer éve történt eseménynek a felelevenítése, hanem ahogy közösen imádkoztunk a könyörgésben: „Istenünk, áraszd ki a Szentlélek ajándékait az egész világra, és töltsd be híveid szívét isteni kegyelmeddel, amellyel egykor elindítottad az evangélium hirdetését.“ Azt kértük Istenünktől, hogy most árassza el a világot ajándékaival, hogy most szálljon ránk a Lélek, hogy már ne azokat az apostolokat erősítse meg, hanem minket itt és most.
Ugyanúgy a zsoltárossal együtt énekeltük: „Áraszd ránk Lelkedet, Istenünk: újítsd meg a föld színét.“ Újra csak nem azt mondtuk, hogy „kiárasztottad Lelkedet“, hanem hogy „most áraszd ki“. Most add nekünk a Szentlelket, mert most van szükségünk rá. Ezzel a mai nappal ugyanis véget ér a húsvéti idő, és folytatódik az évközi idő. Ez biztos hogy jelképes jelentőséggel is bír: az ünnepek után újra jönnek a hétköznapok a maguk bajaival, gondjaival, problémáival... S pontosan a szürke hétköznapok folyamán van a legnagyobb szükségünk a Szentlélek ajándékaira: a bölcsesség és  értelem Lelkére. A jótanács és a tudomány Lelkére. A lelki erősség és a jámborság, valamint az istenfélelem Lelkére. Ajándékok, melyek nélkül az életünk reményvesztett és célt tévesztett, keserű és nincs benne derű, nehéz, melyben nincs segítő, megmentő kéz.
S ha mélyebben elgondolkozunk a Szentlélek hét ajándékán, rájövünk, hogy minden jónak pontosan ezek a forrásai.
Ha nincs meg bennünk az értelem és a bölcsesség Lelke, mindent csak ösztönösen teszünk, helyes gondolkodás nélkül – és tudjuk, milyen nagy problémák jönnek azzal elő, ha cselekszünk, de nem gondolkozunk.
Vagy ha gondolkozunk is, de tanácstalanok vagyunk, nem tudunk dönteni, nem tudjuk, melyik lenne a helyes választás… Milyen jó lenne ilyenkor valaki, aki mindig jó tanácsot, jó utasítást adna – itt a jó tanács Lelke.
Sok dolgot nem tudunk, nem értünk, mi miért történik úgy vagy amúgy… A tudomány Lelke ebben is tökéletes segítőtársunk.
Ha valóban eltöprengünk a Szentlélek ajándékain és hiszünk az isteni szónak, mely ezeket ígéri nekünk, akkor nem marad más hátra, mint hogy kérjük a Szentlelket. Kérjük, mert látjuk, milyen nagy szükségünk van rá. Nem szalaszthatjuk el ezt a lehetőséget, mert a Lélek éppen ma akar minket eltölteni. Kérjük őt és nyissuk a szívünket.

Jöjj, Szentlélek Isten! Töltsd el híveid szívét… Töltsd el a mi szívünket!